FÜGGŐ BESZÉD (REPORTED SPEECH / INDIRECT SPEECH)

Kijelentő és tagadó mondatok

(egyenes szórendű idézendő szöveg)

A függő beszédű mondatokat általában a főmondat kezdi („Azt mondta…”, „Azt írja…”, „John azt felelte…” stb.), és ezt követi az idézetet tartalmazó mellékmondat.

Főmondatban gyakran szereplő igék:
say, tell, admit, answer, complain, deny, explain, promise, reply stb.

 

a) főmondat: jelen időben

„I am working on the article.” „A cikken dolgozom.”

He says he is working on the article. Azt mondja, a cikken dolgozik.

 

„We didn’t go abroad this year.” „Idén nem mentünk külföldre.”

She says that they didn’t go abroad this year. Azt mondja, hogy idén nem mentek külföldre.

 

„I will do the shopping today.” „Ma én vásárolok.”

He says he will do the shopping today. Azt mondja, ma ő vásárol.

 

Nézzük meg milyen változások történtek, mikor a szó szerinti idézetet függő beszéddé alakítottuk.

– a főmondat és a mellékmondat közé betehető a that, jelejtése: „hogy” (kihagyható)
– személyes névmások egyeztetése (I -> he, we -> they stb…)
– az alany változása miatt módosulhat az állítmány is (am -> is, like -> likes stb.), de az igeidő változatlan marad
– nem használunk idézőjelet

 

További példák:

„I like football very much.” „Nagyon szeretem a focit.”

Tim says he likes football very much. Tim azt mondja, nagyon szereti a focit.

 

„We have been waiting for him for hours.” „Órák óta várunk rá.”

They say they have been waiting for him for hours. Azt mondják, hogy már órák óta várnak rá.

 

„I won’t have finished work by 5.” „Nem fogom befejezni a munkát 5-re.”

She says that she won’t have finished work by 5. Azt mondja, hogy nem fogja 5-re befejezni a munkát.

 

„When I woke up, everybody else was still sleeping.” „Mikor felkeltem, mindenki más aludt még.”

Melanie says when she woke up everybody else was still sleeping. Melanie azt mondja, mikor felkelt, mindenki más még aludt.

 

b) főmondat: múlt időben

„I am working on the article.” „A cikken dolgozom.”

He said he was working on the article. Azt mondta, a cikken dolgozik.

 

„We didn’t go abroad this year.” „Idén nem mentünk külföldre.”

She said that they hadn’t gone abroad this year. Azt mondta, hogy idén nem mentek külföldre.

 

„I will do the shopping today.” „Ma én vásárolok.”

He said he would do the shopping that day. Azt mondta, aznap ő vásárol.

 

Nézzük meg milyen változások történtek, mikor a szó szerinti idézetet függő beszéddé alakítottuk, úgy, hogy a főmondata múlt idejű.

– a főmondat és a mellékmondat közé betehető a that, jelejtése: „hogy” (kihagyható)
– személyes névmások egyeztetése (I -> he, we -> they stb…)
– igeidőcsúszás (lásd: táblázat lent és külön)
– határozók, névmások egyeztetése (today -> that day, here -> there, this -> that stb., lásd felsorolás lent)
– nem használunk idézőjelet

A jelen idejű főmondatok esetéhez képest itt az első változás az igeidőcsúszás. Ezt a magyar nyelvben nem használjuk, de megléte az angolban logikailag alátámasztható. Nézzünk egy példát.

„I didn’ go to Germany last summer.” „Múlt nyáron nem mentem Németországba.”

She said she hadn’t gone to Germany the previous summer. Azt mondta, előző nyáron nem ment Németországba.

 

Ebben az esetben a mondat két cselekvést tartalmaz („azt mondta…”, „nem ment…”), amiknek időpontja nem esik egybe, tehát az egyik régebben történt („nem ment…”), mint a másik („azt mondta…”). Ha mindkét tagmondatot egyszerű múlttal fejeznénk ki, akkor az azt feltételezné, hogy a két cselekvés egyszerre volt, ami ellentmondásos. Viszont ha a régebbit befejezett múlttal használjuk, akkor megmarad az időkülönbség a tagmondatok között.

Igeidőcsúszás:

 

A jövő idők esetében az igeidők felépítése csak annyiban változik, hogy a will -> would-ra cserélődik.

A+WILL+IGE (egyszerű jövő) -> A+WOULD+IGE

A+WILL+BE+IGE-ING (folyamatos jövő) -> A+WOULD+BE+IGE-ING

A+WILL+HAVE+IGE3. (befejezett jövő) -> A+WOULD+HAVE+IGE3.

A+WILL+HAVE+BEEN+IGE-ING (foly. bef. jövő) -> A+WOULD+HAVE+BEEN+IGE-ING

 

Minden jelen időből múlt lesz, az egyszerű múltból befejezett múlt, a folyamatos múltból folyamatos befejezett múlt. A befejezett múlt, és a folyamatos befejezett múlt nem változik.

 

Néhány határozó, névmás egyeztetése:

today -> that day
now -> then
yesterday -> the day before
tomorrow -> the next day / the following day
next (week) -> the following (week)
last (week) -> the previous week
(two weeks) ago -> (two weeks) before
here -> there
this -> that
these -> those

 

Bizonyos igék is változhatnak:

come -> go
bring -> take

A fenti határozókat, névmásokat, igéket legtöbb esetben át kell alakítani, de ez nem automatikus. A szövegkörnyezetből mindig kiderül, hogy szükséges-e a változtatás.

 

Módbeli segédigék változása múlt idejű főmondatos függő beszédben:

can -> could
could -> could / was/were able to
may -> might
might -> might
will -> would
would -> would
shall -> should
should -> should
ought to -> ought to
must -> must / had to
need to -> needed to
needn’t -> needn’t / didn’ have to / didn’t need to

 

További példák:

„I like football very much.” „Nagyon szeretem a focit.”

Tim said he liked football very much. Tim azt mondta, nagyon szereti a focit.

 

„We have been waiting for him for hours.” „Órák óta várunk rá.”

They said they had been waiting for him for hours. Azt mondták, hogy már órák óta várnak rá.

 

„I won’t have finished work by 5.” „Nem fogom befejezni a munkát 5-re.”

She said that she wouldn’t have finished work by 5. Azt mondta, hogy nem fogja 5-re befejezni a munkát.

 

„When I woke up, everybody else was still sleeping.” „Mikor felkeltem, mindenki más aludt még.”

Melanie said when she had woken up everybody else had still been sleeping. Melanie azt mondta, mikor felkelt, mindenki más még aludt.

 

A feltételes mondatok az alábbi módon változnak függő beszédben, múlt idejű főmondat után:

a) feltételes jövő -> feltételes jelen
b) feltételes jelen -> feltételes jelen
c) feltételes múlt -> feltételes múlt

Tehát a II-es és a III-as típus időben nem változik, természetesen a személyes névmások, határozók stb. módosulhatnak. (Lásd: fent). A feltételes jövőből viszont feltételes jelen lesz.

„If I have time, I will call you.” „Ha lesz időm, fel foglak hívni.”

He said if he had time, he would call me. Azt mondta, ha lesz ideje, fel fog hívni.

 

„If I had time, I would call you.” „Ha lenne időm, felhívnálak.”

He said if he had time, he would call me. Azt mondta, ha lenne ideje, felhívna.

 

„If I had had time, I’d have called you.” „Ha lett volna időm, felhívtalak volna.”

He said if he had had time, he’d have called me. Azt mondta, ha lett volna ideje, felhívott volna.

 

Ha megnézzük, az első és a második függő beszédű mondat ugyanaz, fordításuk viszont más. Azt, hogy az ilyen mondatokat feltételes jövőnek, vagy feltételes jelennek kell magyarra fordítani, csak a szövegkörnyezet ismeretében lehet eldönteni.

Nem kötelező (bár gyakori) az igeidőcsúszás, ha:

a) állandó jelenségről beszélünk

She said her name is/was Mary Collins.

 

b) általános igazságokról van szó

He said that the wind there always blows/blew from the North.

 

Nincs igeidőcsúszás, ha az idézet olyan időpontra utal, ami az idézés pillanatában is még jövőnek számít.

She said she will go to the next Olimpic Games in 2016.

Kérdő mondatok (fordított szórendű idézendő szöveg), eldöntendő kérdések

Ebben az esetben az idézendő szöveg egy eldöntendő kérdés. Ezek soha nem tartalmaznak kérdőszót.

Főmondatban gyakori igék:
ask, inquire, wonder, want to know stb.

 

a) főmondat: jelen időben

„Did you see the film yesterday?” „Láttad tegnap a filmet?”

She asks if you saw the film yesterday. Azt kérdezi, hogy láttad-e a filmet tegnap.

 

„Are you married?” „Házas vagy?”

He asks if I am married. Azt kérdezi, hogy házas vagyok-e.

 

„Will they come this weekend?” „Ezen a hétvégén jönnek?”

He asks if they will come this weekend. Azt kérdezi, hogy jönnek-e ezen a hétvégén.

 

Nézzük meg milyen változások történtek, mikor a szó szerinti idézetet függő kérdéssé alakítottuk.

– a főmondat és a mellékmondat közé bekerül az if, vagy a whether…or…, jelentésük: „hogy (vajon) …-e” (a kettő közötti különbségről később szó lesz)

– személyes névmások egyeztetése (I -> he, we -> they stb…)

– az alany változása miatt módosulhat az állítmány is (am -> is, like -> likes stb.), de az igeidő változatlan marad

– fordított szórendből -> egyenes szórend

– nem használunk idézőjelet

 

Az if kötőszót mindig lehet használni, a whether-t pedig akkor, ha a kérdés mindkét válaszlehetőséget tartalmazza. Pl:

 

She asks whether you will come with us or stay at home. Azt kérdezi eljössz-e velünk, vagy itthon maradsz.

Jack asks whether you want to play football or basketball. Jack azt kérdezi, hogy focizni akarsz, vagy kosárlabdázni.

 

További példák:

„Is she sleeping?” „Alszik?”

He asks if she is sleeping. Azt kérdezi, hogy alszik-e.

 

„Has he been working for long?” „Régóta dolgozik?”

She asks if he has been working for long. Azt kérdezi, régóta dolgozik-e.

 

„Can you swim or not?” „Tudsz úszni, vagy nem?”

He asks whether you can swim or not. Azt kérdezi, hogy tudsz-e úszni, vagy nem.

 

„Did they hurt you?” „Bántottak?”

She asks if they hurt me. Azt kérdezi bántottak-e (engem). (A hurt ige mindhárom alakja ugyanaz)

 

b) főmondat: múlt időben

„Did you see the film yesterday?” „Láttad tegnap a filmet?”

She asked if you had seen the film the day before. Azt kérdezte, hogy láttad-e a filmet előző nap.

 

„Are you married?” „Házas vagy?”

He asked if I was married. Azt kérdezte, hogy házas vagyok-e.

 

„Will they come this weekend?” „Ezen a hétvégén jönnek?”

He asked if they would come that weekend.Azt kérdezte, hogy jönnek-e azon a hétvégén.

 

Nézzük meg milyen változások történtek, mikor a szó szerinti idézetet függő kérdéssé alakítottuk.

– a főmondat és a mellékmondat közé bekerül az if, vagy a whether…or…, jelentésük: „hogy (vajon) …-e”
– személyes névmások egyeztetése (I -> he, we -> they stb…)
– igeidőcsúszás (lásd külön táblázat)
– határozók, névmások egyeztetése (today -> that day, here -> there, this -> that stb.)
– fordított szórendből -> egyenes szórend
– nem használunk idézőjelet

Az igeidőcsúszásról és a határozók, névmások egyeztetéséről a kijelentő mondatoknál már volt szó.

 

További példák:

„Is she sleeping?” „Alszik?”

He asked if she was sleeping. Azt kérdezte, hogy alszik-e.

 

„Has he been working for long?” „Régóta dolgozik?”

She asked if he had been working for long. Azt kérdezte, régóta dolgozik-e.

 

„Can you swim or not?” „Tudsz úszni, vagy nem?”

He asked whether you could swim or not. Azt kérdezte, hogy tudsz-e úszni, vagy nem?

 

„Did they hurt you?” „Bántottak?”

She asked if they had hurt me. Azt kérdezte bántottak-e (engem). (A hurt ige mindhárom alakja ugyanaz)

Kérdő mondatok (fordított szórendű idézendő szöveg), kiegészítendő kérdések

A kiegészítendő kérdések mindig tartalmaznak kérdőszót (ki, hol, miért stb.).

Főmondatban gyakori igék:
ask, inquire, wonder, want to know stb.

 

a) főmondat: jelen időben

„Where did you buy these shoes?” „Hol vetted ezt a cipőt?”

She asks where I bought these shoes. Azt kérdezi, hol vettem ezt a cipőt.

 

„What will you tell them?” „Mit fogsz nekik mondani?”

He asks what you will tell them. Azt kérdezi, hogy mit fogsz nekik mondani.

 

„How old is his dog?” „Mennyi idős a kutyája?”

She asks how old his dog is. Azt kérdezi, hogy mennyi idős a kutyája.

 

Nézzük meg milyen változások történtek, mikor a szó szerinti idézetet függő kérdéssé alakítottuk.

– kérdőszóból -> kötőszó (a kérdőszó állhat több szóból is! Pl: How old…)
– személyes névmások egyeztetése (I -> he, we -> they stb…)
– az alany változása miatt módosulhat az állítmány is (am -> is, like -> likes stb.), de az igeidő változatlan marad
– fordított szórendből -> egyenes szórend
– nem használunk idézőjelet

 

További példák:

„How often do you use the computer?” „Milyen gyakran használod a számítógépet?”

He asks how often you use the computer. Azt kérdezi, hogy milyen gyakran használod a számítógépet.

 

„When did she get the job?” „Mikor kapta meg a munkát?”

I am asking when she got the job. Azt kérdezem, mikor kapta meg a munkát.

 

„Where are you travelling in the holiday?” „Hová utazol a szünetben?”

He asks where you are travelling during the holiday. Azt kérdezi, hová utazol a szünetben.

 

„Who is your best friend?” „Ki a legjobb barátod?”

She asks who is your best friend. Azt kérdezi, ki a legjobb barátod.

VAGY:
She asks who your best friend is.

 

b) főmondat: múlt időben

„Where did you buy these shoes?” „Hol vetted ezt a cipőt?”

She asked where I had bought those shoes. Azt kérdezte, hol vettem azt a cipőt.

 

„What will you tell them?” „Mit fogsz nekik mondani?”

He asked what you would tell them. Azt kérdezte, hogy mit fogsz nekik mondani.

 

„How old is his dog?” „Mennyi idős a kutyája?”

She asked how old his dog was. Azt kérdezte, hogy mennyi idős a kutyája.

 

Nézzük meg milyen változások történtek, mikor a szó szerinti idézetet függő kérdéssé alakítottuk.

– kérdőszóból -> kötőszó (a kérdőszó állhat több szóból is! Pl: How old…)
– személyes névmások egyeztetése (I -> he, we -> they stb…)
– igeidőcsúszás (lásd külön táblázat)
– határozók, névmások egyeztetése
– fordított szórendből -> egyenes szórend
– nem használunk idézőjelet

Az igeidőcsúszásról és a határozók, névmások egyeztetéséről a kijelentő mondatoknál már volt szó.

 

További példák:

„How often do you use the computer?” „Milyen gyakran használod a számítógépet?”

He asked how often you used the computer. Azt kérdezte, hogy milyen gyakran használod a számítógépet.

 

„When did she get the job?” „Mikor kapta meg a munkát?”

I asked when she had got the job. Azt kérdeztem, mikor kapta meg a munkát.

 

„Where are you travelling in the holiday?” „Hová utazol a szünetben?”

Ha asked where you were travelling during the holiday. Azt kérdezte, hová utazol a szünetben.

 

„Who is your best friend?” „Ki a legjobb barátod?”

She asked who was your best friend. Azt kérdezte, ki a legjobb barátod.

VAGY:
She asked who your best friend was.

Felszólító mondatok

A felszólító mondatok függő beszédbe való átalakításakor nincs szükség különbséget tenni a jelen és a múlt idejű főmondatok között, ugyanis itt minden esetben to+ige fog állni a főmondat után.

Főmondatban használt gyakori igék:
advise, ask, beg, command, order, recommend, remind, request, tell, warn stb.

A főmondatban mindig olyan ige kell, hogy álljon, ami mellé betehető a tárgy (magyarban részes határozó), tehát, hogy kit kérünk meg, vagy utasítunk valamire.

„Get up!” „Kelj fel!”

She told me to get up. Azt mondta, hogy keljek fel.

 

„Please, try to be on time!” „Kérlek, próbáljatok pontosak lenni!”

She asks us to try to be on time. Arra kér minket, hogy próbáljunk pontosak lenni.

 

„Don’t hurry!” „Ne siess!”

He ordered me not to hurry. Utasított, hogy ne siessek.

 

Nézzük meg milyen változások történtek, mikor a szó szerinti idézetet függő felszólítássá alakítottuk.

– a felszólító ige -> to+ige lett
– ha a felszólítás tagadó, akkor: don’t+ige -> not to+ige lesz (vagy a never+ige -> never to+ige)
– személyes névmások egyeztetése (me -> him, us -> them stb…)
– határozók, mutató névmások egyeztetése
– nem használunk idézőjelet
– a mondat végéen nem felkiáltójel, hanem pont van

 

További példák:

„Never speak to me like that again!” „Soha többet ne beszélj így velem!”

She told him never to speak to her like that again. Azt mondta neki, soha ne beszéljen vele így.

 

„Be more polite!” „Légy udvariasabb!”

She asks me to be more polite. Arra kér, hogy legyek udvariasabb.

 

„Wait for me, please!” „Várj meg, kérlek!”

She begged me to wait for her. Könyörgött, hogy várjam meg.

 

„Hold this box, will you?” „Fogd meg ezt a dobozt, légy szíves!”

He asked Tom to hold the box. Megkérte Tomot, hogy fogja meg a dobozt.

error: Védett tartalom